Hogyan méretezzünk központi légcserélőt? 4 számítási módszer példával
Szerző: Kiss Property
Egy központi légcserélő megvásárlása előtt az első kérdés mindig ugyanaz: mekkora gépre van szükségem? Ha túl kicsi a gép, a ház nem kap elég levegőt; ha túl nagy, drágább és feleslegesen sok energiát fogyaszt.
A méretet nem becsülni kell, hanem számítani. Négy, egymástól független módszer létezik — egy 90 m²-es, 4 fős családi ház példáján mutatom be mind a négyet.
1. Létszám alapján
A legegyszerűbb módszer: személyenként 30 m³/h friss levegővel számolunk, ami az egészséges belégzéshez szükséges minimális mennyiség.
4 fő × 30 m³/h = 120 m³/h
| Paraméter | Érték |
|---|---|
| Létszám | 4 fő |
| Fajlagos igény | 30 m³/h / fő |
| Szükséges légcsere | 120 m³/h |
2. Alapterület alapján
Az alapterülethez fajlagos értékeket rendelünk, attól függően, milyen intenzív légcserét szeretnénk:
| Szint | Fajlagos érték | Számítás (90 m²) | Eredmény |
|---|---|---|---|
| Alacsony | ~0,9 m³/h / m² | 90 × 0,9 | 80 m³/h |
| Normál | ~1,3 m³/h / m² | 90 × 1,3 | 115 m³/h |
| Magas | ~1,7 m³/h / m² | 90 × 1,7 | 150 m³/h |
A normál szint a tipikus választás; a magas érték a több légcserét igénylő, forgalmasabb vagy érzékenyebb háztartásokra jellemző.
3. Helyiségek alapján
A legpontosabb módszer: helyiségenként számolunk. A befúvás a „tiszta” helyiségekbe megy (hálószobák, nappali), az elszívás a párás/szennyezett helyiségekből (fürdő, wc, konyha).
| Helyiség | Darab | Fajlagos érték | Összesen |
|---|---|---|---|
| Szoba (befúvás) | 3 | 30 m³/h | 90 m³/h |
| Nappali (befúvás) | 1 | 70 m³/h | 70 m³/h |
| Fürdő (elszívás) | 1 | 40 m³/h | 40 m³/h |
| WC (elszívás) | 1 | 25 m³/h | 25 m³/h |
| Konyha (elszívás) | 1 | 50 m³/h | 50 m³/h |
Összesen befúvás: 160 m³/h · Összesen elszívás: 115 m³/h
Ez a kialakítás enyhe túlnyomást tart a lakásban (több a befúvás, mint az elszívás), ami megakadályozza, hogy a talaj felől beszivárogjon a levegő — a szagok és a pára viszont a fürdőből és a konyhából el lesznek szívva.
4. Légtérfogat alapján (2 óránkénti teljes csere)
Előírás szerint a teljes légteret 2 óránként egyszer ki kell cserélni. Ehhez először a lakás térfogata kell:
- Alapterület: 90 m²
- Belmagasság: 2,7 m
- Térfogat: 90 × 2,7 = 243 m³
243 m³ / 2 óra = 121,5 m³/h
Erre a számításra 30%-ot rá kell hagyni, hogy a gép soha ne legyen 100%-on használva:
121,5 × 1,3 ≈ 158 m³/h
Melyik a mérvadó?
| Számítás | Eredmény |
|---|---|
| 1. Létszám | 120 m³/h |
| 2. Alapterület (normál) | 115 m³/h |
| 3. Helyiségek (befúvás / elszívás) | 160 m³/h |
| 4. Légtérfogat (+30%) | ~158 m³/h |
- A legnagyobb érték a méretezési alap — ebben az esetben a helyiség-alapú 160 m³/h.
- Fontos, hogy a befúvás és az elszívás mennyisége egyezzen: a hővisszanyerős rendszer nem nyomáskülönbség kialakítására épül. Értelemszerűen a magasabb értéket kell alapul venni mindkét oldalra — a példában tehát a gépet 160 m³/h befúvásra és 160 m³/h elszívásra kell méretezni.
- A 4. számítás (~158 m³/h) szépen megerősíti ezt: két független módszer is ugyanarra az eredményre vezet.
- A gépet nem a 100%-os teljesítményére méretezzük, hanem ~30% tartalékkal. Egy légcserélőnek is van egy munkapontja — az a fordulatszám, ahol a leghatékonyabban és legcsendesebben üzemel —, ezért nem célszerű folyamatosan 100%-on járatni. Ha bármikor magasabb légcserére lenne szükség (vendégek, felújítás, festés, téli teregetés, betegség, kánikula), a 100%-on futó gép már nem tud többet nyújtani. Normál üzemben ezért a kapacitás 70–80%-án dolgozzon — így marad felfutási tartalék, és a gép sem kopik feleslegesen.
Ebben a példában a 160 m³/h + 30% ráhagyás ≈ 208 m³/h, tehát gyakorlatban egy ~200 m³/h kapacitású központi egység a helyes választás.
A háttérben lévő szabvány: DIN 1946-6
Ebben a témában a lakóépületek szellőztetésének tervezésére a DIN 1946-6 szabványt használják — érdemes tudni róla, mert a fenti táblázatok ebből erednek.
DIN 1946-6
A DIN 1946-6 a lakások szellőztetésének tervezését, szerelését és használatát írja le. A levegőigényt háromféleképpen határozza meg — az alapterület (különböző intenzitású szellőztetésre), a létszám (kb. 30 m³/h személyenként) és a helyiségfunkció szerint — és az a mérvadó, amelyikből a legnagyobb érték jön ki.
A fenti táblázatban szereplő 80 / 115 / 150 m³/h értékek 90 m²-nél nem véletlenül egyeznek a szabvány alacsony / névleges / intenzív szellőztetés értékeivel — az alapterület-alapú módszer innen származik. A szabvány helyiségenként is ad alapértékeket (pl. fürdő 45, wc 25, konyha 45 m³/h), nem pedig önkényesen felszorzott értékeket — ez utóbbi a gyakorlatban a túlméretezett gépek leggyakoribb forrása.
Érdemes elolvasni
- Rövid ismertetés a DIN 1946-6 szabványról — Fikesz
- A DIN 1946-ról magyarul — Szellőzés.info
- Szellőztető rendszer méretezése — Szellőztetésbolt.hu
Összefoglalva
A központi légcserélő méretezéséhez nem kell varázslat — négy, egymástól független számítással ellenőrizhető az igény, és a legnagyobb értékre +30% biztonsági ráhagyást érdemes tenni. A befúvás és az elszívás helyiségek szerinti egyensúlya biztosítja, hogy a friss levegő oda menjen, ahol tartózkodunk, a pára és a szagok pedig eltávozzanak.
Ha a méretezés vagy a beépítés előtt állsz, vedd fel velünk a kapcsolatot — szívesen segítünk a helyes gép kiválasztásában.